Szabinának kiújult, relaptált a leukémiája. Épp tegnap beszéltünk az édesanyjával telefonon, a hangszórón keresztül hajnyíró gép zaja törte meg a csendet, végül kérte az anyuka, had hívjon minket később vissza. Mikor újra beszéltünk, elcsukló hangon mondta a hölgy, most váltak meg a szép hosszú hajkoronától, mert a kemoterápiás kezelések elindultak.
Mit lehet ilyenkor mondani?! Ugye! Szív megszakad!
Gondoljunk csak bele, ha mi ülnénk ott, azon a széken, s kopaszra kellene lenyírni a fejünket, -mi zajlódna le bennünk-, mert egy hónapokig tartó komoly kezelés előtt állnánk, s tudnánk, inkább nyírjuk le most, mint később magától kihulljon, mert kihullna, az biztos, a citosztatikumoktól. (Az sokkal rosszabb érzés lenne, tapasztalatból tudjuk! Mikor a párnán ott marad az ember haja.)
Szabináéknál 2020 év végén derült fény először a betegségre. Akkor önerőből, mindent maguknak finanszírozva végig tudták vinni a nyolc hónapos kezelést, de most, muszáj, hogy külsős, anyagi támogatást kérjenek!
Egyértelműen ezért jöttünk mi létre anno 2010-ben, hogy ilyen betegeknek, és ilyen helyzetekben segítsünk, tehát próbáltunk azonnal lépni a dologban!
Tegnap még pár dokumentum pótlást kellett kérjünk, amik azóta meg is érkeztek, így azonnal ütemeztük Szabina támogatását.
Nehéz ez a helyzet, érződik a szülői levélből abszolút, “a nagyobbik lányom és a párom otthon, mi meg a kicsivel itt Szegeden, a klinikán.” -olvasható a levélben. (Ebbe is bele lehet gondolni, milyen!) Átérezzük abszolút, de mindemellett biztatjuk is a családot! Csakis előre nézzenek, próbáljanak erősek maradni, mert csakis úgy lehet! …és nyerni fognak, nyerni kell!
Bízunk benne pár év múlva egészségesen, mosolyogva fogadhatjuk a családot a táborunkba!
Szabináé ma a 39. támogatás kiutalás az évben! Ebből is látszik milyen sok a beteg!
Tesszük a dolgunk, ahogy tudjuk és lehetőségeink engedik!
4: ADÓ 1 % FELAJÁNLÁS (január 01-május 20. között aktuális)