Adott egy háromgyermekes család! Azt, hogy milyen az, mikor az egyik gyermek beteg lesz, s az édesanya minden hétköznap beteg gyermeke mellett a nap 24 órájában a kórházban…s hétvégente váltják egymást az apukával, hogy az anyuka otthon tudjon mosni, s másik két gyermekével lenni másfél napot, majd sietni vissza a kórházba, csak az tudja, hogy milyen, aki benne van! Elképzelni el lehet, de tudni csakis az tudja, aki átéli!
Pameláék erre a “logisztikai” feladatra mit volt mit tenni, lehetőségeik szerint vásároltak egy húsz éves autót.
Murphy törvénye, ha valami elromolhat, az el is romlik, és tegyük hozzá, egy két-évtizedes autó már sajnos bármikor beadhatja az unalmast.
Ez történt most Pameláéknál is, bizony autó nélkül nehéz lenne megoldani azt a “logisztikát”, amit ma is végeznek!
Most 100 adományvonalas hívás díját tudtuk kiutalni a családnak annak érdekében, hogy a mindennapi utazásaik megoldottak legyenek.
Az édesanya levele:
“Tisztelt Alapítvány! Ismét önökhöz fordulok. Sajnos eléggé nagy bajban vagyunk. Két hónapja költöttünk az autónkra, amivel hordjuk Pamikát Szegedre, ami sajnos ismét megadta magát. Húsz éves autó, mikor Pamika betegsége kiderült vennünk kellet egy autót, hogy legyen biztosítva kislányunk szállítása, és hogy apával könnyebben tudjunk hétvégenként cserélni, hogy én haza tudjak jönni mosni és a másik két gyermekkel lehessek másfél napot.
Pamelát még lumbálásra sűrűn kell hordani, és a fenntartó gyógyszerek is nagyon bezavarják a vérképét, így mindig ellenőrizni kell. Három hete 45000 alá ment a trombocitája, így visza kellet csökkenteni a fenntartó gyógyszereket, hogy a csontvelő kicsit magához térjen. A múlt hónapban minden héten voltunk Szegeden, plusz a hosszú hétvégén mindhárom nap a megyei kórházban Békéscsabán. Ez mind plusz kiadás, ezt mondanom sem kell. Az elmúlt két hónapban kétszer volt egyéb fertőzése is, ezen kívül a körülményekhez képest jól van.”
2.: Bankkártyás adomány küldése