Mi a leukémia pontosan?

Tünetek, vizsgálat, kezelés

Olvass tovább!

A BETEGSÉGRŐL

Először is tudnod kell, korábbi érintettség lévén született Alapítványunk. Bajzát Krisztiánnál 2005-ben diagnosztizáltak egy Akut Myeloid Leukémiát, majd 2007-ben átesett egy idegen donoros csontvelő-átültetésen. Krisztián felépülése után, 2010 őszén jöttünk létre, kifejezetten azzal a céllal, hogy leukémiás, rosszindulatú vérképzőszervi, csontvelő-transzplantált betegeknek nyújtsunk közvetlen segítséget. Jó hír, Krisztián azóta is tünetmentes, története sokaknak ad azóta is erőt, hogy túl lehet, túl kell élni ezt a borzalmat!

A gyermekkorú betegeket mellett azon családoknak is segítünk, ahol valamely szülő, az édesanya, vagy épp apuka a beteg.

Kérünk, ha teheted, segítsds munkánk adód 1 százalékának felajánlásával. Ez egy olyan támogató csatorna, ami Neked pénzedbe nem kerül, mégis segítesz vele. A már korábban, a munkáltatód által befizetett adód 1 százalékát ajánlod fel, nagyságrendileg úgy adsz 5-7 ezer forintot egy leukémiás betegnek, hogy azt nem magadtól veszed el, nem magadtól adod oda.

Négyes perc a felajánlás, és most aktuális, ide kattintva máris többet tudsz!

Aki tudja miről van szó, ide kattintva máris a NAV online felületén van, ügyfélkapus bejelentkezés után az adószámunk kell megadni.

ADÓSZÁMUNK: 18142842-1-14

…múlt és jelen: Egy dolgot fontos tudni, így a legelején, hogy manapság, 2023-ban ez a fogalom már nem ugyanazt jelenti, mint mondjuk ezelőtt pár évtizeddel! Mindemellett természetesen a kellő komolysággal kell kezelni a betegséget! Pár tíz évvel ezelőtt, hogyha valaki meghallotta a szót, hogy leukémia, az egyenlő volt a halállal, ezzel ellentétben a mai modern orvostudomány segítségével a betegek 75-80 %-a teljesen meggyógyul! Sajnos vannak életünkben szomorú napok is, még mindig több, mint kellene, de munkánkkal azért küzdünk, hogy az elkerülhető halálesetek számát kiküszöböljök, amennyire lehet csökkentsük! Nem mindig az alapbetegség a konkrét halálhoz vezető ok, több esetben valamilyen infekció, fertőzés okoz tragédiát, ezért fektetünk nagy hangsúlyt az otthoni megfelelő higiénés körülmények kialakítására az érintett családoknál!

Krisztián életét egy német donor mentette meg anno 2007-ben. Te mit tudsz a csontvelő/őssejt donorságról? Azt tudod, hogy manapság pár tűszúrás árán új életet adhatsz egy beteg embertársadnak, akinek csak az átültetés segíthet? Ma már a legtöbb esetben, (97%) nem kell csontot fúrni a donornak, őssejtjeit ki tudják szűrni a perifériás vérkeringésből is két véna szúrása után! Érdekel a téma, kattints ide!

A leukémiáról

A leukémia (fehérvérűség) a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképző sejtekből indul ki. A leukémia a csontvelőben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek szabályozás alól kiszabadult, féktelen szaporodásának eredménye. A felszaporodott sejtek amellett, hogy kitöltik a csontvelőt, többnyire a vérpályába is belépnek és a perifériás   vérkeringésben is tömegesen megjelennek.

A vér és a csontvelő

Vérünk – közismerten – folyadékból és vérsejtekből áll. Vérünk folyékony összetevőjét vérplazmának nevezik. Vérünk legfőbb feladata, hogy tápanyagokat, oxigént, hormonokat és más építőanyagokat szállít testünk sejtjeihez, hogy azok életműködésüket megfelelően végezhessék. A vér alapvető szerepet tölt be a sejtjeink életműködése során képződött salakanyagok elszállításában, és szervezetünk fertőzésekkel szembeni védelmében is.

A vérsejtek a vöröscsontvelőben képződnek, vérképző őssejtekből. Normálisan a vérsejtképzés a szervezet szigorú szabályozása alatt áll, és mindig csak annyi vérsejt termelődik, amennyi az elpusztult vérsejtek pótlására szükséges, illetve amennyire a szervezetnek szüksége van.

A vérben található vérsejteknek három fő típusát különítik el:

1. fehérvérsejtek
2. vörösvértestek
3. vérlemezkék

A fehérvérsejtek a szervezet fertőzésekkel és más betegségekkel szembeni védelmében játszanak fontosszerepet.

A vörösvértestek egy vasban gazdag fehérjét, hemoglobint tartalmaznak, amelynek segítségével oxigént szállítanak a tüdőből szervezetünk szöveteihez, sejtjeihez, onnan pedig a szén-dioxidot szállítják vissza a tüdőbe. Vérünk színét is a vörösvértestek hemoglobin-tartalma határozza meg.

A vérlemezkék trombociták) legfontosabb szerepe a véralvadásban és ezáltal sérülés esetén a vérzés csillapításában, ill. elállításában van.

A leukémia és típusai

A fehérvérűség (leukémia) a csontvelőben lévő éretlen vérképző sejtek valamelyik formájának kóros, rákos átalakulása és az átalakult sejtek nagymérvű felszaporodása révén alakul ki. A legtöbb esetben a felszaporodott, kóros leukémiás sejtek nagy számban megjelennek a vérben is.
A leukémiának ún. myeloid és lymfoid típusát különítik el, attól függően, hogy a rákos átalakulás a csontvelőben normálisan előforduló két fehérvérsejtképző-vonal (myeloid és a lymfoid) melyikéhez tartozó sejtekben következett be.

A leukémiákat szokás még aszerint is felosztani, hogy a megbetegedés milyen gyorsan lép fel és zajlik le. Eszerint kétféle, akut és krónikus leukémiát különböztetünk meg. Krónikus leukémiában a sejtszaporodás mértéke rendszerint lassúbb, mint az akut formában, ennek következtében a krónikus leukémia lassúbb lefolyású megbetegedés.

A leukémiáknak a következő négy alaptípusát különítik el:

1. akut lymfoid leukémia (ALL)
2. akut myeloid leukémia (AML)
3. krónikus lymfoid leukémia (CLL)
4. krónikus myeloid leukémia (CML)

Leukémiák minden életkorban előfordulnak. A 20 évesnél fiatalabb korosztályokban az előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedésének közel 50%-át a leukémiák képezik.
Az akut lymfoid leukémia (ALL) a gyermekekben leggyakrabban előforduló leukémiaféleség. Előfordul azonban felnőttekben is, különösen 65 évesnél idősebb korúakban. Az akut myeloid leukémia (AML) felnőttekben és gyermekekben egyaránt előfordul. A krónikus lymfoid leukémia (CLL) gyakorlatilag csak felnőtteket, többnyire 55 évesnél idősebb korúakat érint. Olykor előfordul fiatal felnőttekben is, de gyermekekben gyakorlatilag sohasem. A krónikus myeloid leukémia (CML) főként felnőttekben fordul elő, ritkán azonban gyermekeket is érinthet a megbetegedés.

A leukémiák e négy fő típusán belül a leukémiás sejtek érettségétől függően több variáns, altípus különíthető el.

Ami a leukémiás megbetegedések nemek szerint történő megoszlását illeti, azok előfordulása férfiakban valamivel gyakoribb. A megbetegedések aránya férfi-nő vonatkozásában 1,7:1-hez.

A leukémiák oka

A leukémiás megbetegedések túlnyomó többségének okát máig sem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy bizonyos tényezők, behatások megnövelik a leukémia kialakulásának esélyét, tehát vannak ismert kockázati tényezők.

Ilyen kockázati tényező a szervezetet érő mindenféle ionizáló sugárzás. A röntgenorvosok (radiológusok) körében – akkor még a sugárvédelem jelentőségéről mit sem tudtak – a leukémiák előfordulása tízszer gyakoribbá vált a lakosságban észlelt gyakoriságához képest. Ugyancsak gyakoribbá vált a leukémiák előfordulása (a CLL kivételével) a hiroshimai és a nagaszaki atombombázást túlélők körében már 5-7 évvel az atombomba-robbantás után, és még 45 évvel később is gyakoribb maradt, mint a normál népességben. A csernobili atomreaktor-baleset hasonló következményekkel járt. Gyakrabban alakul ki leukémia olyanokban is, akiket az anyaméhben röntgensugárzás ért.

Nagyfeszültségű áramvezetékek és transzformátorok közvetlen környezetében élők között is észlelték a leukémiák és más rákféleségek kissé gyakoribb előfordulását.

Bizonyos kémiai anyagok is kockázati tényezőt jelentenek. Benzollal dolgozó ipari munkások, laboratóriumi dolgozók körében is fokozott a leukémia kialakulásának veszélye. Rákellenes citotoxikus gyógyszerek is megnövelik a velük kezelt betegekben a leukémia későbbi kialakulásának kockázatát.

Örökletes immunológiai károsodást hordozó családokban szintén nagyobb a leukémia kialakulásának kockázata. Szerzett immunhiányos állapot ugyancsak növeli leukémia kialakulásának esélyét.

Genetikai tényezőknek szintén jelentős szerepe van a leukémiák keletkezésében. Egypetéjű ikrekre vonatkozó tanulmányok szerint, ha az ikerpár egyikénél 6 éves kora előtt leukémia alakul ki, 20%-a az esélye  hogy a megbetegedés az ikerpár másik tagjánál is kialakul. Az átlagosnál nagyobb a leukémia kialakulásának veszélye leukémiás gyermek testvéreiben is.

Különböző kromoszóma-rendellenességek is a leukémia kialakulásának fokozott kockázatával járnak. A krónikus myeloid leukémiában (CML) szenvedő betegek több mint 90%-ának leukémiás sejtjeiben egy sajátos kromoszóma-rendellenesség, az ún. Philadelphia-kromoszóma van jelen.
Említésre méltó még, hogy minden olyan behatás, ami a csontvelő kimerülését eredményezi, ugyancsak növeli a leukémia kialakulásának kockázatát.

A leukémiás megbetegedés tünetei

A leukémiás megbetegedések sokáig teljesen tünetmentesek lehetnek, máskor pedig igen változatos tünetekkel kezdődhetnek. A megbetegedés tünetei hátterében részint az áll, hogy a leukémiás sejtek nem tudják a fehérvérsejtek normális működését ellátni, másrészt, hogy a csontvelőben burjánzó leukémiás sejtek egyéb vérsejtek képződését gátolják.

A leukémiás fehérvérsejtek nem képesek leküzdeni a szervezetbe jutó kórokozókat, baktériumokat, vírusokat stb., ezért a leukémiásoknál fertőzések és láz lépnek fel. Gyakran gátolt a vörösvérsejt- és a vérlemezke-képzés, nincs tehát elegendő oxigént szállító vörösvérsejtjük – ezt az állapotot vérszegénységnek (anémiának) nevezik. Emiatt a beteg sápadt, gyengének érzi magát és rendkívül fáradékony. A nem megfelelő számú vérlemezke miatt pedig a leukémiás betegek egy sérülést követően tartósabban véreznek.

A leukémiában észlelt leggyakoribb tünetek a következők: láz, hidegrázás, influenzaszerű tünetek, gyengeség, fáradékonyság, fertőzésekre való hajlam, étvágy és/vagy súlyvesztés, megnagyobbodott, érzékeny nyirokcsomók, lép és máj, vérzékenység, sérülékenység, kis foltos bevérzések kialakulása a bőrben. Gyakori tünetek még a fogíny gyulladása és vérzékenysége, éjjeli izzadás, csont- és ízületi fájdalmak.

Akut leukémiában a tünetek korán megjelennek és gyorsan fokozódnak. Így az érintett személyek valóban betegnek érzik magukat és orvoshoz fordulnak. A krónikus leukémiások hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, s amikor tünetek mutatkoznak, azok rendszerint enyhék, és csak lassan, fokozatosan súlyosbodnak. Ez az oka annak, hogy a krónikus leukémiás megbetegedések egy része rutin orvosi vizsgálat, vérképellenőrzés során, véletlenül kerül felismerésre.

Diagnózis, stádiumbeosztás

A leukémiás betegnél fellépő, előzőkben felsorolt tünetek egyike sem jellegzetes a leukémiára. Ahhoz, hogy a változatos panaszokkal orvosánál jelentkező betegnél megállapítsák, hogy valóban leukémia áll-e a panaszok hátterében, a beteg igen alapos kivizsgálására van szükség. E kivizsgálás fontos részét képezi a beteg részletes kikérdezése betegségének előzményeiről. Ezt alapos fizikális vizsgálat követi, amelynek részét képezi a nyaki, hónaljárki-, lágyéktáji nyirokcsomók, a máj és a lép kitapintása és annak megállapítása, hogy azok duzzadtabbak- vagy nagyobbak-e a normálisnál vagy sem.

A kivizsgálásnak részét képezi a vérképvizsgálat is, amelynek során meghatározzák a vérben lévő vörösvértestek és a különböző fehérvérsejtek számát. A vérből kenetet is készítenek, és azt mikroszkóposan vizsgálják. Ennek során felismerhetők az esetleg jelenlévő kóros leukémiás fehérvérsejtek és jellegük is meghatározható, tehát a leukémiás megbetegedés típusa is megállapítható.

Leukémiára gyanús megbetegedés esetén a kivizsgálás részét képezi a csontvelő vizsgálata is. Ilyenkor az orvos egy fecskendőhöz rögzített tűn keresztül a szegycsontból vagy a medencecsontból csontvelőt szív ki, amelyet azután mikroszkóposan vizsgálnak. A csontvelővizsgálat másik módja a vastagabb tűvel végzett csontvelő-biopszia. Ez esetben kis, henger alakú csontszövetet vesznek ki, rendszerint a medencecsontból, a benne lévő csontvelőállománnyal együtt.

Ha a vérkép- és a csontvelővizsgálat megerősíti leukémiás megbetegedés fennállását, a továbbiakban az orvos a betegség kiterjedésének megállapítására, pontos típusának és stádiumának meghatározására törekszik, mert annak ismerete nélkülözhetetlen a helyes terápiás terv kialakításához.

A leukémiás beteg kezelése

Leukémiás megbetegedés esetén a legmegfelelőbb kezelés megválasztása számos tényező figyelembevételét igénylő, összetett folyamat. A kezelésmód megválasztását befolyásolja a leukémia típusa, a leukémiás sejtek sajátosságai, a betegség kiterjedése, a beteg általános egészségi állapota, kora és természetesen a betegséggel kapcsolatban jelentkező tünetek is. Az alkalmazandó kezelésmód megválasztása tulajdonképpen egyénre szabottan történik.

Legjobb, ha a leukémiás beteg kezelése olyan kórházban, egészségügyi központban történik, amelynek orvosai a leukémiás megbetegedések kezelésében nagy tapasztalattal rendelkeznek. Ha ez nem valósítható meg, akkor feltétlenül kívánatos, hogy a beteget kezelő orvos a kezelési tervet ilyen centrum szakorvosaival, specialistáival megbeszélve alakítsa ki.

A leukémiás betegek kezelésének célja a betegség teljes visszafejlődésének (komplett remisszió) és a normál csontvelőműködés helyreállásának elérése. A teljes remisszió elérése sajnos még nem minden esetben jelent egyben gyógyulást is, mert észrevétlenül visszamaradhat ilyenkor is néhány leukémiás sejt, amelyek később szaporodásnak indulva, visszaesést (relapszust), vagyis a betegség kiújulását okozhatják.

A leukémiás betegek korszerű kezelésében három fő terápiás módot alkalmaznak. A kemoterápiát, a sugárkezelést, illetve a csontvelőátültetést, manapság nagy fejlődés alatt áll az immunterápia, azon belül is a CAR T-Cell kezelésben van nagy remény. Folyamatosan fejlődik az orvostudomány, így a leukémia gyógyítása is, ha érdekel a téma, kérjük kedveld Facebook oldalunkat, így mindig aktuális információt találsz munkánkról majd a hírfolyamodban! Közösségi oldalunkat itt találod.

EREDMÉNYEINK SZÁMOKBAN

ADOMÁNYOZÁSI LEHETŐSÉGEK